|
Terepalakítás és terepplasztika |
 A terepfelszín a kerti tér egyik határoló felülete, amelynek megformálásánál mind a kert gyakorlati-használati követelményeit, mind a vizuális megjelenés szempontjait figyelembe kell venni.
Az alakított terepfelszínnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az adott területen meghatározott kerti funkciókat, építményeket, berendezéseket (sport, játék, séta, stb.) zavartalanul szolgálhassa. A terepfelszínt olyan módon kell kialakítani, hogy a lehulló csapadékvíz a növényzettel fedett felületeken beszivárogjon, és a be nem szivárgó hányada felszíni vízelvezetéssel eljusson a befogadóba, úgy, hogy közben a kert építményeit, műtárgyait ne károsítsa, vagy veszélyeztesse, s a kert röviddel a csapadékhullás után ismét zavartalanul használható legyen. |
|
Bővebben...
|
|
|
A kerti utak esztétikai szempontjai |
 A kerti úthálózat kialakításánál esztétikai szempontból két követelményt kell figyelembe vennünk.
a./ Az úthálózat a kert tereken, téregyütteseken való végighaladást "programozza", a kertben járók túlnyomó többsége a kerti utakon végighaladva nyer képeket a kerti térről, annak tulajdonságáról. Ezért lényeges, hogy az úthálózat ne csupán funkcionális szempontból legyen megfelelő közlekedést biztosító, hanem vizuális-esztétikai értelemben is olyan nyomvonalú legyen, ami a szemlélőnek a legmegfelelőbb látványokat nyújtja a legmegfelelőbb sorrendben. |
|
Bővebben...
|
|
|
A kerttervezés szempontjai |
 A kertművészet történeti fejlődése igazolja, hogy a kert tartalmi-formai alakulását, változásait a mindenkori társadalmi viszonyok, a társadalom és a természet viszonya, a kerthasználat módja határozta meg, így a kert sajátos építészeti alkotásként mindenkor az azt létrehozó társadalom viszonyait, a természeti környezettel való kapcsolatait, természetszemléletét tükrözte. |
|
Bővebben...
|
|
 A gyakorlati tapasztalatokra és ismeretekre alapozva a kertépítészeti létesítmény szellemi-gondolati megalkotása, amely a létesítmény, kertépítészeti alkotás funkcióját, karakterét, minőségét döntően meghatározza, formarendjét, anyagait, szerkezeteit rajzok, makettek, szöveges leírások formájában rögzíti.
Tevékenysége eredménye a kertépítészeti terv rendszerint több munkarészből álló tervdokumentáció, amely valamennyi építészeti, műszaki, technológiai, ill. pénzügyi utasítást és információt tartalmaz, ami a kert megépítéséhez szükséges. |
|
Bővebben...
|
|
|
Megoldás gyep helyett - talajtakaró növények |
 Kiváló gyep helyettesítők a talajtakaró növények. Előnyeik közé tartozik, hogy ott is jól érzik magukat, ahol gyep létesítése nem lehetséges.Önmagukban ültethetőek, amellyel nagy kontrasztot tudunk létrehozni kavicsfelületek, vagy szilárd burkolatok mellett.
Hazánkban a gyep a legismertebb természetes talajtakaró. Ha nincs szükség golfpálya minőségre, akkor kevés problémánk származik belőle. Viszont vannak olyan területek, ahol a gyep nem érzi jól magát, vagy nincs lehetőség az állandó karbantartásra. Ilyen esetekben ültethetünk talajtakaró, árnyéki gyeppótlókat. |
|
Bővebben...
|
|
|
Kerttervezés a 19. században |
 A kertészet eszközeivel az emberi tartózkodás céljára művészileg formált tereket létrehozó kertművészet 19. századi magyarországi történetében jelentős szerepet játszottak a tájkertek. Ezeket a korabeli európai kertművészet irányzatának, a gyűjteményes dendrológiai kert törekvéseinek megfelelően tájképi formában tervezték a mesterek.
A kertművészet anyagait ekkor (egy évszázadon át) csak fák, cserjék és gyep alkották. A 19. század közepe táján jutott ismét szerephez a parkokban a virág, a nagy lombú növényzet közt elszórtan megjelenő szőnyegágyak. |
|
Bővebben...
|
|
|
