Sokáig vitatott volt, hogy a sziklakert csak természetes hegy, vagy dombvidéki tájba illik-e, vagy sík vidéken is meg lehet építeni. A sziklakertet nem egymagában a kövek díszítőértéke miatt létesítjük, hanem a kövek és növények természetes összhangját szeretnénk megteremteni. A hegyvidékek növényei elterjedtek a sík vidéken is, ezért sík vidéken is lehet mértéktartó, ízléses sziklakertet létesíteni.

Hegyes-völgyes vidékeken lehet a sziklakert uralkodó, de kertünkben elsősorban az építés adta szintkülönbségek áthidalására célszerű kialakítani. A legtermészetesebb lehetőséget a rézsűk, támfalak, lépcsők oldala, a süllyesztett garázsfalak adják. A sziklakert lehet mértani elrendezésű vagy tájképi. Hazánkban elsősorban a dolomit, a mészkő és a homokkő használható fel sziklakert építésére. A sötét, rideg színű köveket kerüljük.


Nagyon lényeges a megfelelő tájolás, mert a növényeket ennek alapján kell megválasztani. A természetben előforduló növénytársítás szerint tervezzük néhány törpe örökzöld növényt és díszcserjét is, így lesz teljes értékű egész évben sziklakertünk.


A sziklák elhelyezését tanuljuk el a természettől és úgy igyekezzünk beépíteni, ahogy az a valóságban található. Akkora szikladarabokat szedjünk össze, amekkorákat még egyedül is meg tudunk mozdítani.



A sziklakert alapját 20-30cm mélyen kitermeljük, és jó vízlevezető, homokos vagy murvás talajba ágyazzuk be a köveket. Réteges elrendezésű köveknél nagyon fontos, hogy egy-egy réteg vízszintesen álljon. A szórványos sziklakerteknél a természetben is látható sziklanövény arányokat kell kialakítani.